Az izraeli miniszterelnök három, egyelőre teljesíthetetlennek tűnő feltételt szabott ahhoz, hogy véget vessenek a háborúnak a Gázai övezetben. Nemzetközi sajtószemlénkben előkerülnek a világ vezető lapjainak, szerkesztőinek értékelései 2023-mal, valamint reményei és félelmei is 2024-el kapcsolatban.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt közölte Putyinnal, sikerült jelentősen nyugat felé szorítaniuk az ukrán tüzérséget, hogy hatékonyabban tudják védeni Donyeck városát.
A 28 éves orosz újságíró, Aleszja Marahovszkaja a háború kitörése után hagyta el hazáját, miután kollégáival rájöttek, Oroszország Ukrajna ellen indított támadása nemcsak a szomszédos országra, hanem Vlagyimir Putyin kritikusaira is minden korábbinál nagyobb veszélyt jelent. Az orosz törvények alapján az orosz és angol nyelven is megjelenő Important Stories szerkesztőségét és személy szerint az újságírókat is “külföldi ügynöknek” nyilvánították, azt hitte, ennél sokkal rosszabb már nem lehet. Prágába költözött, úgy gondolta, az Európai Unión belül legalább biztonságban lesz, odáig talán nem ér el a Kreml keze. Aztán egyszer csak online kezdték üldözni.
Az ukrán légvédelemnek 14-et sikerült leszednie.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
A nyugati szövetségesek Oroszország náluk befagyasztott vagyonából akarják újjáépíteni a szétdúlt Ukrajnát. Nincs rá egyszerű megoldás, a pénz legnagyobb részét csak akkor lehetne elkobozni, ha abba Moszkva is beleegyezne. Brüsszel most bedobott egy tervet, annak köszönhetően már majdnem meg is van az újjáépítéshez szükséges pénz majdnem századrésze, csak épp hozzányúlni nem lehet.
Háború, fegyveres konfliktus, katonai hadművelet – bár Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan nevezzük az Ukrajnában zajló eseményeket, nemzetközi jogi értelemben teljesen mindegy, melyik kifejezést használjuk. A háborút ugyanis 75 éve nem a neve, még csak nem is a hadüzenet alapján definiálják, kizárólag a tényekre alapozzák annak megítélését.
A miniszterelnök úgy fogalmaz Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban, „ahogy a tisztelt vendég kívánja”.
Orbán Viktor mindent megtorpedóz, amire szükség lenne az ukrajnai polgárok életének megóvásához – mondta a HVG-nek Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, aki szerint amíg nem változik meg a magyar kormány álláspontja, nem lesz hivatalos találkozó a két politikus között. De mi értelme volt a gyors találkozónak Buenos Airesben?
Antony Blinken év végi sajtótájékoztatót tartott, amelyen Izrael mellett Ukrajna is szóba került.
750 km hatótávolsággal küldi harcba Ukrajna saját fejlesztésű, AQ 400 Scythe nevű egyszer használatos drónjait.
Donald Trump élesen fellép Kína ellen, miközben a magyar kormány egyre jobban összebarátkozik a kínaiakkal. Ez az American Spectator szerint konfliktust is jelenthet, ha Trump jövőre visszatér az Egyesült Államok élére.
A Nyugat bénázása Kína szemében is a gyengeség jele lehet.
Ez nem csak a katonák morálját rombolja, de a felszerelések is veszélyben vannak.
Hollandia már korábban beígérte a vadászgépeket a háború sújtotta országnak.
Csütörtökön érkezett még 1,5 milliárd euró.
A történész azért posztolt, mert Orbán szerint csak akkor háború a háború, ha van hadüzenet is.
Az irányító többségi tulajdoni hányadot megőrizve adna el részesedés-csomagokat az orosz állam nagyvállalatokban. A privatizációs programtól akár több százmilliárd rubel bevételt remélnek.
Az ukrán és a magyar külügynek kell leszerveznie a tárgyalást.
